Szomszédolásra indul a Hargita Székely Néptáncszínház.
Kárpát-medencei turnéra indul a Hargita Székely Néptáncszínház: a társulat Szomszédolás című előadásával több régió közönségéhez is elviszi Erdély táncait, zenéjét, viseletét és hagyományait. A turné első állomásain Tokajban, Szerencsen, majd Kárpátalján, Munkácson találkozhat a közönség a csíkszeredai társulattal. Októberben pedig újabb helyszínekkel folytatódik a kulturális utazás.
A turné első állomása szeptember 7-én Tokaj, ahol a Paulay Ede Színházban 18 órától mutatják be a Szomszédolást. Másnap, szeptember 8-án Szerencsen, a Művelődési Központ udvarán 18 órától látható az előadás. A társulat ezt követően Kárpátalja felé veszi az irányt: szeptember 9-én Munkácson, a Munkácsy Mihály Magyar Házban 18.30 órától, magyar idő szerint várják a közönséget.
A „Szomszédolás” azonban ezzel még korántsem ér véget. A Hargita Székely Néptáncszínház októberben tovább folytatja útját, és előadásával ellátogat a Bánságba, a Vajdaságba, a Muravidékre, a Felvidékre, az Anyaországba, a Partiumba és Közép-Erdélybe is.
Erdély története táncban, zenében és szóban
A Szomszédolás Erdély sokszínű tájait, közösségeit és hagyományait idézi meg. Az előadásban a tánc és a zene mellett írók és költők gondolatai is megszólalnak, így a színpadi produkció egyszerre kulturális örökség és személyes vallomás a szülőföldről.
Erdély ugyanis több, mint hegyek, folyók és falvak együttese: szülőföld, emlékezet és történelmi sors. Amit a közösségek évszázadokon keresztül tánccal, viselettel, zenével és szokásokkal őriztek meg, az ma is a megmaradás akaratáról, a játék öröméről és a közösség erejéről beszél.
A műsor a vándorló bukovinai székelyek hontalanságát megidézve indul, majd a vízmelléki falvak játékos táncain keresztül jut el a mezőségi táncok méltóságához. Innen a sóvidéki székelyek forgós táncaival érkezik egyre közelebb a társulat saját szülőföldjéhez: Csíkhoz és Gyimeshez.
A Gyimesi-havasok és a Csíki-medence találkozásánál pedig megszületik az otthon képe. Két szomszédos táj eltérő viseletben, hasonló dallal és tánccal, de ugyanazon szóval és hittel őrzi és védi azt a helyet, ahol megszületett és ahol élni akar.
Az előadás egyik fontos gondolata éppen az otthon és a haza érzése: valamié, ami néha olyan természetes számunkra, mint a lélegzetvétel, máskor azonban küzdeni kell érte.
„Megmaradni annyi, mint beszélni…”
A Szomszédolás a tánc, a zene, a viselet, a szó és az anyanyelv erejében bízik. Ezt az üzenetet foglalja össze Páskándi Géza gondolata is:
„Megmaradni annyi, mint beszélni úgy, ahogy apáinktól tanultuk itt lent, a viharok közt konokul remélni, s megőrizni a tiszta, belső mindent.”
Az előadás során Kányádi Sándor, Sütő András, Páskándi Géza, Szilágyi Domokos és Áprily Lajos gondolatai is elhangzanak, tovább erősítve azt a párbeszédet, amelyben a néptánc és az irodalom egymást kiegészítve beszél szülőföldről, identitásról, közösségről és megmaradásról.
A műsort Szabó László szerkesztette. A bukovinai táncok koreográfusai Fekete Etelka és Radák János, a kölpényi táncoké Kelemen Gabriella és Kelemen Szilveszter, a sóvidéki táncoké Gábos Endre, a balázstelki táncoké Szabó Júlia és Szabó László, míg a csíki és gyimesi táncokat Antal Zsolt és Péter László koreografálta.
A zenei szerkesztő Mihó Attila, a narrátor és szerkesztőtárs György Katalin, a művészeti munkatárs és igazgató pedig András Mihály.
A Hargita Székely Néptáncszínház számára a Szomszédolás nem csupán egy előadás bemutatását jelenti, hanem találkozást is: találkozást azokkal a közösségekkel, amelyek ugyan különböző tájakon élnek, mégis közös kulturális örökségből merítenek.
A turné üzenete egyszerű, mégis időtálló: ahol a tánc, a zene, az anyanyelv és a közösség tovább él, ott az otthon is tovább él.
A Kárpát-medencei turné a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósul meg.
